Nem csupán fájdalom, amit most érzek, Több annál, hiszen szívből vérzek. Vérzek, mert porig alázott kit imádok, Azóta nem érzek én, s nem látok. Elbújnék az élet elől, S nem vennék tudomást minderről. De nem tehetem... Nem lehet, mert sokan számítanak rám, itt vannak velem, s nem hagyják eldobni életem. A folytatás nekem mégis oly nehéz, ám valami azt súgja: "Az élettel szembe kell nézz..." Talán boldog lesz a holnap, s felébredek végre, Álom volt csupán, s itt a vége!! |