Elválasztott minket egy idegen már,

feledni Téged...nagyon fáj.

Ha érzed, hogy tovább már nem fogsz szeretni,

én rád nem fogok megharagudni.

Egyetlen szerelmem, egyetlen reményem,

minden lépésedben a boldogság kísérjen...

Légy boldog azzal, aki miatt elhagytál,

aki miatt szívemre örök gyászt borítottál.

Szeretlek, remélem Te is érzed

Kicsi szívem belehal ha nem ölelhet Téged

Ha meglátlak, úgy olvadok mint a viasz

Te vagy kicsi szememnek a legnagyobb vigasz

Ha nem látlak az fáj, és hullik is a könnyem

S úgy ragyog szemem, mint csillag fenn az égen

A szívemnek a fájdalomból elég már

lehet kicsi még, de bántották ám

Nem Te vagy az első, ki megfoszt az álomtól

De Téged szeretlek először így tele vágyaktól

szerelmes szívem már csak szívedért dobog

Ennyire szeretlek! Azért jó ha tudod."

"Nem tudok aludni, mert remeg a szívem, hiányzik, hogy

kezed a kezemhez érjen! Riadtan ébredek, merre vagy, hol

lehetsz? Megnyugszom, csak mondd, hogy SZERETSZ!"

"Ha megtör az élet, s bánt a világ, Bújj két karomba, s

vigyázom rád! Nem hagyom, hogy szíveden sebet

ejtsenek, inkább tépjék ki helyette az én dobogó

                                           szívemet!"